marketing és
kommunikáció, PR 2012. május munkaanyag
Azt hiszem, nem járok messze a valóságtól, miszerint
erről a fogalomkörről más- és mást gondolunk, mások az elvárásaink… Az
alábbiakban megpróbálom néhány gondolat erejéig körvonalazni az elképzeléseimet
fenti fogalmak köré építve, melyek lehet, hogy néhol triviálisnak, néhol
vitathatónak tűnnek, mindezt azonban csakis építő jelleggel – hozzátéve, hogy
nem ez, azaz nem a marketing, PR, az elsődleges professzióm.
Véleményem szerint a marketing a programok, a
programstruktúra tudatos felépítésével, tervezésével kezdődik. Nyilvánvaló,
hogy ebben is nagy szerepe lehet a „véletlennek”, az improvizációnak, a
szerencsének – pl. bármikor jöhet egy jó ötlet, egy „beeső” kiállító, egy
betölteni szükséges „lyuk” a programtervben -, ám ez nem képezheti egy
intézmény stabil működésének az alapját.
A marketing – bár nem vagyok túl autentikus ez ügyben –
egyik alapvető terminusa, a termék/ márka/brand pozicionálása.
A kiállítóhelyet, a galériát pozicionálni kell szakmailag
és mozgásterét tekintve egyaránt.
I. Az intézmény
pozicionálása
A pozicionálás és a programstruktúra tudatos felépítése
alatt több dolgot kell érteni:
- tematizált, vállalt és nyilvános koncepción alapuló
működés
Ezen valójában a galéria egyfajta küldetésnyilatkozatát, statementjét értem: világosan
megfogalmazott célok, prioritások, funkciók egyfajta küldetés-nyilatkozatban meghatározva. Ez szakmailag számon is kérhető.
A kortárs művészet mely tendenciáit akarjuk felvállalni,
közvetíteni, kanonizálni; a programok ívét ekként kell kialakítani – ami
természetesen nem jelenti azt, hogy ettől eltérő profil nem kaphat helyet…
Ehhez kapcsolódóan egyfajta szellemi műhely kialakítását
kell ösztönözni, elősegíteni, mely években mérhető…
Itt még a név megváltoztatásának a lehetőségét sem vetném
el…
Az „m21” elég semleges, a „Pécsi Galéria” mint intézmény –
sajna - nem létezik…
Ugyanakkor a különböző kiállítótereket is tematikailag
súlyozni, identifikálni kell.
Kiemelt programok
meghatározása
az éves programstruktúrán belül ki kell alakítani
két-három-négy, nagyobb volumenű rendezvényt (kiállítás és a hozzá kapcsolódó
események), mely úgymond húzó-névként pozícionálja a galériát.
- ilyen lehet egy két-háromévente
megrendezendő nagyrendezvény
én itt egy (biennálé) triennálé rendszerben megvalósuló,
kelet-közép európai mozgásterű eseményre gondolok
- egyes életmű-kiállítások
Tolvaly, Valkó, (…)-típusú retrospektívok
(itt a kontextusba helyezésre kellene helyezni a
hangsúlyt – s adott esetben utaztathatóvá tenni ezeket)
Bosch+Bosch (Basch Edit, Krekovics István, Magyar Zoltán,
Szalma László, Szombathy Bálint, Slobodan Tomanović, …) - ez intenzívebb
előkészítést igényelne, ám ennek kapcsán a délvidékkel lehetne plusz
foglalkozni
- nemzetközi együttműködések
vendégkiállítások,
utazó-kiállítások - lehetőleg „csomagban”…
- „sztár-kiállítók”
itt ötletelni lehet, s mit bír el a pénztárca…
pl. Marina Abramovic ebben a régióban viszonylag jól
értelmezhető – csak gondolom méregdrága… egy kört minden esetre megérne…
de itt akár olyan tematikus kiállítások/válogatások is
megjelenhetnének, melyek viszonylag könnyen fogyaszthatóak (pl pop-art,
kinetikus-művészet, …)
de ilyennek gondolnám a Bódy Gábor kiállítást is – amit
nemzetközivé is lehet tenni, sőt, aktualizálni (párhuzamban pl. a zágrábi
Galeta Lászlóval)
- de ide sorolnám a pécsi művészeti díj „versenyt” is
(röviden: négy kiállító közül zsűri választaná ki a díj nyertesét; a díj sokkal
inkább fiataloknak szólna…)
magyarok (a velencei) biennálén – válogatás (akár 2-3
művészt/kiállítót egyszerre)
- vmely koncepció mentén létrejövő kiállítás
ezek olyan, elméleti munkát is igénylő kiállítások
lehetnének, melyek vmely társadalmi/művészeti kérdést járnak körül
pl. tipikusan ilyenné kellene formálni a Mindennapi/hétköznapi nacionalizmusok
programot,
de lehetne akár a videó- és médiaművészet, popkultúra-képzőművészet,
irodalom-képzőművészet, zene-képzőművészet, animáció-képzőművészet
kategóriákban is gondolkodni
ide lásd még:
helyi-, hazai- és
nemzetközi szakmai kapcsolatok, kapcsolatrendszerek
nemzetközi
board
hallatlanul fontos lenne egy informális együttműködő
hálózat kialakítása, a meglévő és egyes célzott kapcsolatok alapján
előnyök: kölcsönös együttműködések, programok
egyeztetése, eseti programcserék, szakmai-pályázati együttműködések,
információcserék
a board lehetséges tagjai:
itt most nem
nevesítenék…
hazai szakmai
kapcsolatok
fel kell élénkíteni a kortárs művészeti hálózat
elképzelést;
partneri viszonyt kell kialakítani a meglévő intézményekkel,
szakmai kezdeményezésekkel, szervezetekkel. A meglévő munka folytatása,
kiegészítése
i) Műcsarnok?, Ludwig, Modem, Székesfehérvár, Győr,
Dunaújváros, Paks, Veszprém, Kiscelli, JPM(…)
ii) magángyűjtők, kereskedelmi galériák (ilyen szereplő
pl. most a Várfok Galéria)
iii) civil alapú kezdeményezések: C3, VideoSpace, Trafó,
artportal, tranzitblog, FKSE, KIBU, (…)
__________
iv) oktatási, felsőoktatási intézmények:
PTE MK, MOME, MKE, Soproni E., Kommunikációs Főiskola,
Kaposvári E. (…)
(ez más szempontból
is fontos lehet: pl. workshopok, alkotótelep szervezése esetén – a Zsöknél is lehetnek
esetlegesen alkotótelepi tervek…)
nemzetközi
kapcsolatok
régiós intézmények
feltétlenül szükségesnek gondolom a meghatározó régiós
kiállítóhelyekkel történő hivatalos kapcsolatfelvételt és kapcsolattartást
Kunsthalle Graz
/Ars Electronica Linz/
Sarajevo – Art Winterfest (ez a negyednek is fontos lenne!!!, hiszen sok szempontból
is fontos kapcsolatként lehetne/kellene kezelni. A „Balkán Kapuja” koncepciót összművészeti
szinten kellene újraéleszteni, valszeg más cím alatt… Ez egy olyan nemzetközi
fesztivál, amelynek a kapcsolatrendszerét messzemenően tudnánk hasznosítani…)
- Arad - a Pécsi Galéria kapcsolatát kell továbbépíteni,
fejleszteni
pl.: Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér,
Sepsiszentgyörgy – ez egy új kiállítóhely (Kispál Attila), de erre alapozva
terveznek egy kortárs művészeti centrumot is már…
- Eszék – a Pécsi Galéria kapcsolatát kell továbbépíteni,
fejleszteni
- Ljubljana
- Maribor
- Újvidék – kuda.org
(Interspace, Szófia)
további, létező, ill. potenciális partnerek
Ostrale Dresden
Bunkier Sztuki, Krakkó
Space, Pozsony
MONA Poznan
- - - -
München
Bécs
…
topográfiai pozícionálás
itt is szükséges egyfajta stratégia kialakítása
európai mozgástér:
„Balkán kapuja”
Alpok-Adria
észak-dél tengely: V4-ek, ex-jugoszláv, olasz
kelet-nyugat tengely: török-német-(…)
transzregionális kapcsolatok: holland, skandináv,
francia, etc
kitekintések:
poszt-szovjet, Kína, Korea, (afro), …
testvérvárosi kapcsolatok
rezidens program
ezt nem részletezném itt bővebben…
- művész-, ill. kurátori program
- kapcsolati stratégia (elsősorban intézményekkel)
- együttműködés
- nemzetközi rendszer-konform
- saját gyűjtemény
- a születő munkákból rendszeres kiállítások
- pályázati rendszerbe csatolható (pl. Unesco-Ashberg)
-kultúrfővárosi vonal
erre külön energiát kell fektetni, hogy az elkövetkező
években a képzőművészet hangsúlyosabb szerepet vállaljon az egyes országok programkínálatában.
Az előkészítés szerepét, feladatát kell jobban kontrollálni – Szalay Tamásnál!
II. Működésre
vonatkozó szempontok
- kiszámítható működés
A definiált célok és tevékenységek megvalósításának
elemei. A kiállítási programok, az erre épülő közönségprogramok, egyéb szakmai
események nem biztosíthatóak csak pályázati, s egyéb esetleges forrásból, ill.
ezek a működést bizonytalanítják el.
Ám vélhetően eleve instabil feltételekre kell
felkészülni…
- időfaktor
a tervezhetőség egyik lényegi feltétele a megfelelő
időtávlatban való gondolkodás. A kiállítási és egyéb szakmai programok
előkészítése több tényező függvénye:
- szakmai munka: megelőlegező kutatások, kurátori
munkálatok, utazó/konzerv kiállítások más- más előkészítési időintervallumban
zajlanak
- egyeztetések: a kiállítás- és egyéb programok konkrét
megvalósítását célzó munkák (…)
- finanszírozási feltételek megteremtése (minimális, ill.
maximális keretben)
stratégia és
cselekvési terv
A küldetéshez igazodó megvalósítási cselekvéssor, ahol
mind az intézményi együttműködések, a forrás-teremtés, a pályázati aktivitás,
valamint a funkciók, feladatok meghatározása és megvalósítása szinte
tervszerűen zajlik.
források
tervezhetősége
ebből a szempontból – ismerve a kultúra- és
művészetfinanszírozás aktuális viszonyait – leginkább sérülékeny
Gyakori probléma, hogy nem a lehetőségekhez megfelelő
támogatás áll rendelkezésre (ld. pl a magyar pályázati rendszert)
A másik kérdés itt is, hogy a Zsolnay mennyi szabad teret
enged az önálló pályázásra, ill. esetlegesen a Közelítés mennyiben tud ebben
szerepet vállalni.
A Zsolnay várhatóan komoly adminisztrációs megkötést, s
esetlegesen adminisztratív elvonást is jelent, ugyanakkor az elszámolásban rá
lehet terhelni jó pár feladatot.
pályázatok:
NKA: éves szinten 3-4 M, ill nagykiállításra 6-8-10 M
Kultúra 2007 – 3 éves programra lenne érdemes rástartolni
(50-200.000 EU)
az EU Kulturális Főigazgatóságának vannak egyéb
pályázatai is – hasonló nagyságrendben
Támop – kiírások szerint képzési, foglalkoztatási,
pedagógiai programokra (5-60 M Ft között /2 év)
egyéb pályázatok ()
követségek támogatásai:
Goethe Inst, Japán Nagyk., British Council, Lengyel
Intézet, Koerai, Kínai N., Orosz, …
programokhoz igazítva
egyéb külföldi alapok (ez nagyobb előkészítést igényel,
speciális programokra)
OSI, Modrian Found, Pro Helvetia, Unesco-Ashberg, …
PR
- közönségkapcsolatok
a közönségkapcsolatok alapja kell legyen a
művészetpedagógiai program
generációk szerint tematizálva
foglalkoztatók, visszatérésre ösztönző, „odaszoktató”
események
erről lásd:
művészet-kommunikációs, közönség- és múzeumpedagógiai program
ill.
a képzőművészet alulreprezentáltságának oldása, egyéb javaslatok
művészet-kommunikációs, közönség- és múzeumpedagógiai program
ill.
a képzőművészet alulreprezentáltságának oldása, egyéb javaslatok
szakmai
kapcsolatok
rendszeres, a fenti prioritások szerint tagolt
kapcsolattartás, események szervezése
egyéb ötlet:
pártolói kártya
helyi-regionális szakmai/vállalkozói/intézményi,
műpártoló, műgyűjtőközeg
pl. éves 25 e Ft – ehhez mért kiváltságok, vip események
(termékben, szolgáltatásban is beszámítható…)
ez mondjuk 40-50 főnél már jelentősebb összeg lehet
(milkó körül) pl. egy kisebb katalógus ára
szakmai közeg
pl. éves verseny a pécsi képzőművészeti díjhoz kötve
(a díj kiválasztásának módját kell megváltoztatni –
vagyis a díj feletti rendelkezést kell elérni)
- ehhez időzítve szakmai rendezvények, éves találkozók
(pl. juniális)
aktuális
problémák kibeszélésének a fóruma (szelep)
sajtó, nyilvánosság
el kell érni az attitűdváltást a helyi sajtóban
vannak pozitív tendenciák – ilovepécs, pécsi hírek,
pécstv –
rendszeres híradások kellenek eseményekről, művészportrék,
művészeti kategóriákat-fogalmakat kell becsempészni
bulvárosodás kategóriái: ide (sajna) média-specifikus
információkat, híreket kell mozgásba hozni: sikerek, botrányok, pénz, extrém, újdonság, szex (…)
művészetkritika
- ami az egyik legfontosabb s egyben legnagyobb kihívás,
a kritikai élet újraélesztése
pl. kritikai pályázatok meghirdetése (akár
belépőjegyekért, ha nincs pénz)
az echo kritikusi gárdájának felélesztése
- együttműködés a hazai szakmai műhelyekkel (folyóiratok,
periodikák, egyetemi kutatóhelyek, tanszékek)
- Dunántúli Napló – vasárnapi szám: el kell érni itt a
rendszeres megjelenést
- blog, video-blog életre keltése (akár az eozinhoz
kapcsolódva)
rendszeressé kell tenni a pécsi eseményekről való
jelenlétet az országos művészetkritikai, művészettel foglalkozó orgánumokban
(Műértő, Balkon, ÚjMűvészet, Artmagazin, FlashArt, exindex, tranzitblog, ÉS,
Jelenkor, Holmi, MNarancs, …)
nemzetközi folyóiratokban is meg kell tudnunk jelenni – ez
programfüggő, ill. hirdetéseknél pénzfüggő
kiadói
tevékenység
katalógusok – ehhez ragaszkodni kell. ha nem is minden
kiállításhoz – bár ez lenne az ideális -, de legalább az önálló produkcióban
megvalósultakhoz szükséges lenne.
Ezzel együtt – akár egyetemi együttműködésben –
ösztönözni kell a művészeti-, művészetelméleti kutatásokat, és az ezekhez
kapcsolódó publikációt, lehetőleg saját periodikák formájában (esszék,
tanulmányok, fordítások).
hirdetés -
reklám
a filharmonikusok jó példa arra, hogy „kevés” pénzből is
lehet kulturális-művészeti tárgyú márkát/brandet építeni
Ezt a munkát csakis reklámcégekkel, megfelelő
szakemberekkel közösen kell elvégezni.
A kérdés itt az, hogy lehet-e a Zsolnaytól önállóan
építkezni …
az is kérdés, hogy mekkora önállóságot, önálló
kommunikációs mozgásteret enged meg a Zsök a galéria számára
- (lehetséges) eszközök
kritikai/közösségi blog (lásd fentebb)
levelező lista – profilok szerint (sajtó, szakma,
pártoló, közönség, intézmények)
postai címjegyzékek (profilok szerint)
Facebook – saját csoport(ok) létrehozása, FB-operátorral
bluetooth, mobil applikációk a negyeden, galérián belül
saját honlap megújítása és/vagy a zsn honlapon belüli
önálló megjelenés
(én betennék egy-egy webkamerát is a termekbe…)
periodika: havonta/negyedévente a galéria programjairól
(brosúra-szerűen)
saját dizájn
egységes megjelenés – nyomtatott és elektronikus
felületeken egyaránt
egy korábbi javaslatom:
közterek - utcák, terek (...) - elnevezése elhunyt, helyi neves művészekről,
kulturális szakemberekről. Ez is közösség-, ill. szemléletformáló erő/lépés:
Pierre Vasarely és a bauhauslerek mellett Martyn Ferenc, Gyarmathy Tihamér, Bocz
Gyula, Dombay Győző, Ficzek Ferenc, Kígyós Sándor, Dombay Győző, Eck Imre,
Jegenyés János, Bükkösdi László, Fürtös Ilona (…) nevét, emlékét méltán
viselheti Pécsett köztér
belső PR/HR
a Zsökkel való kapcsolattartás szintjeit definiálni kell
a munkatársak szakmai kompetenciáit át kell nézni,
esetenként újra kell hangolni
nagyobb hangsúlyt fektetnék a feladatmegosztásra, a
többfunkciós munkakörökre
a munkatársak szakmai-képzési előmenetelét meg kell
határozni, akár egyénekre szabva
a rendszeres, horizontális kapcsolattartás fórumait át
kell nézni, esetlegesen új módozatokat kell kialakítani
(a magam részéről
ajánlanám az ún. csapatépítő, az ismerkedést elősegítő „tréninget” – ami akár
lehet szakmai tanulmányút is…)
törekedni – sőt, inkább ragaszkodni - kell a kurátori
rendszerben létrejövő kiállításokhoz
törekedni kell a fiatal munkatársak képzésének,
továbbképzésének tudatos tervezésére
el kell érni, hogy a galéria intézményére egyfajta
szellemi műhelyként lehessen tekinteni, hivatkozni
jegy árképzés:
a jelenlegi 250Ft/500 Ft – szinte jelképes.
a jegyek ára akár kiállításokhoz mérten is változhat…
_______________________
szponzor-kérdés
lehet-e önálló mozgástér a negyeden belül???
eleve ismerős a terep: a szűkös mozgástér
mégis: fontos, hogy legyen egy állandó, lehetőleg stabil,
kiszámítható szponzori kör (akár a fenti támogatói-körrel együtt)
A támogatói kör kialakítása alapfeladat kell, hogy legyen.
Ez most is létezik, csak látens; ezt kell láthatóvá, klubszerűvé formálni.
(pl. műtárggyal is lehessen pártoló tag, támogató
valaki…)
_______________________
_______________________
várható intézményi átrendeződés: múzeumok városi kézbe
kerülése (legitimáció, kompetencia, gazdasági-funkcionális átrendeződés)
ennek mindenképpen elébe kell menni, fel kell készülni
rá…
