vitaanyag 3 - Elképzelések és javaslatok a pécsi képzőművészeti szcéna működésével kapcsolatban

vitaanyag a Pécsi Galéria működéséhez

A Pécsi Galéria a nyolcvanas évektől fontos, progresszív szerepet töltött be a kortárs művészetben, mely hazai- és nemzetközi rangot vívott ki ezáltal a városnak. Ebben a progresszív - és a kortárs művészet kanonizálását is folytató – diskurzusban a Közelítés az elmúlt évtizedben szintén hangsúlyos szerepet vállalt, mint folyamatosan működő kiállítóhely. A Hattyúház kiállítóterem elvesztése ezt a folyamatot töri meg, s a kontinuitást veszélyezteti.

Jelen helyzetben – az intézményi léptékváltás következtében - azt látjuk, hogy a Pécsi Galéria szükséges és képes is intézményileg megújulni. Ez nem jelent mást, mint egyfajta intézeti funkciók felvállalását, az intézmény kortárs művészeti központként is kell, hogy működjön a továbbiakban.

a kortárs képzőművészet ma - a képzőművészet szerepe a kortárs vizuális kultúrában

- paradigmaváltás a képzőművészetben – az egyetemes művészetfogalmat egy változó művészetfogalom váltotta fel, sokkal inkább szituatív, aktuális, egymással kommunikálni képes művészetfogalmakról lehet beszélni. A művészeti intézményrendszer megváltozása, a művészeti médiumok használata, a különböző műfaji-, stílusbeli innovációk, a képzőművészet szerepvállalása egyes társadalmi kérdések megfogalmazásában, a közönséggel való kapcsolatok új módozatai jellemzik nagy vonalakban azokat a tendenciákat, amelyek mentén a képzőművészet fajsúlyos kérdései alakulnak napjainkban.

- a pécsi kortárs művészet helyi és nemzetközi megítélése nagymértékben függ attól, hogy milyen minőségű beszédmódokat képes folytatni; a helyi közönséggel, a különböző szakmai közösségekkel, a közoktatással, a politikával, a mediatizálást biztosító intézményekkel, a lehetséges mecenatúrával.

E párbeszéd csatornáinak megteremtése intézményi feladatként vállalható csak fel, melynek zászlóshajója regionális szinten a Pécsi Galéria kell, hogy legyen.

intézményi helyzetkép és működési elvek

- a szakmai együttműködések elmélyítése, a szakmai kontextus megteremtése hazai és nemzetközi szinten elsődleges feladat.

- az intézmény a kortárs művészet egyik meghatározó regionális központja kell, hogy legyen.

- az intézmény közművelődési feladatait is újra kell értelmezni; a helyi közoktatási intézményekre épülő, azokkal együttműködő pedagógiai programok, speciális látogatói közönségprogramok, rendezvények.

- az intézmény progresszív szerepet kell játsszon a kultúrdiplomácia – a nemzetközi kapcsolatok kiépítése és fejlesztése, elmélyítése - területén. Ne szimpla kiszolgálója legyen más szférák – politika, gazdaság – diplomáciai törekvéseinek, hanem partnere, ám független alakítója és motorja ezeknek.

- az intézménynek szerepet kell vállalnia a helyi és a nemzetközi kanonizációs folyamatokban; felelőssége nem csupán a kiállítási program lebonyolítása, nem pusztán egyes művészeti trendek, a művészet aktuális kérdéseinek megfogalmazásában merül ki, hanem az egyes alkotók „szakmai pozícionálásában”, művészeti pályájuk segítésében, a megfelelően nyitott intézményi háttér és alkotói közeg megteremtésében. Közösségét és közönségét egyszerre kell megteremtenie.

- a megváltozott léptékhez mérten nem csak funkcionálisan kell átgondolni a működést, de mind szervezetileg, személyi összetételét tekintve, mind financiálisan és intézményileg egyaránt új, expanzív irányokat kell megfogalmazni. Meg kell őrizni az intézmény autonómiáját, szervezetileg és költségvetésében is bővíteni kell lehetőségeit, kortárs művészeti intézményként kell értelmezni, működtetni.

- szakmai profiljában szem előtt kell tartsa és ki kell szolgálja a közönségigényeket, mely igény megteremtésében aktív szerepet is kell játsszon. Ennek érdekében kell bővíteni marketing-eszközeit, szakmai profilját. Ilyen, a párbeszédet segítő események lehetnek egyes társművészeti programok, gyerekfoglalkozások, szakmai konferenciák, workshopok, a kritikai párbeszéd ösztönzése.

- a szakmai programnak érzékenynek kell lennie a kulturális turizmus minőségére; alakítójává kell váljon e szférának, "sztár-kiállítások", nemzetközi rangú gyűjtemények, intézményi együttműködések biztosíthatnak erre garanciát.

- meg kell határozni az intézmény működési elveit és vízióját; mit akar és mire képes az intézmény a hazai és nemzetközi szcénában megjeleníteni. Egy ilyen küldetés-nyilatkozat nélkül nincs önálló arculata az intézménynek, párbeszédre alkalmatlan.

Mindehhez természetesen a fenntartó felől megfelelő politikai háttér, támogatás, elszántság és döntés szükséges.

KME