2011. május 7., szombat

vitaanyag 7 - Gamus Árpád válasza a galériát érintő vitaanyaghoz


Gamus Árpád, a Pécsi Galéria és Vizuális Műhely igazgatójának válaszlevele a galériát érintő vitaanyaghoz



Pécs, 2011.április 19.
SZIASZTOK! Válaszok a felvetésekre tőlem nektek és az április 20-i  KUBI felé !!!

Rólunk:
Gyerekek  sajnos   ez a  két nekem küldött melléklet   nem arról szól  amiről eddig  beszélgettünk !!!  Nem  hiszem , hogy  most nektek - a nekem írt levél szerint -  a  kulturális  bizottság előtt kizárólagosan a  Pécsi Galéria létéről és működéséről kellene   diskurzust  folytatnotok , bár a Galéria  működése  sok mindennel összefügg ! Ez ennél sokkal nagyobb  súlyú felvetés !
Véleményem szerint a lényeg , hogy megmaradjon a pécsi  képzőművészeti  felületek / helyszínek   struktúrája  , jól elkülöníthetően a  feladatok minőségéhez, tartalmához igazítva . Persze  ahhoz , hogy ez  működhessen , létrejöhessen   kell tudni  azt a szakmai  feladatsort , ami a Galéria működését befolyásolhatja.
Nekünk számtalan érdek mellett  kell működni , a művészek-művészet  érdekképviselete mellett  részt kell  vennünk a  város  kultúrpolitikai  céljainak megvalósításában itthon és  külföldön egyaránt . E mellett időnként  olyan kiállításokra is szükségünk van, melyekkel  pénzt termelünk a  további  minőségi munkához. Ez egy  érdekes  kontextusban jelenik meg programunkban  , melyet a legjobb szándékkal sem lehet  mindenki megelégedésére megvalósítani.
Nem lehet  folytonosan  számon kérni  a 30 évvel ezelőtti  korszakot meghaladó   bátorságot a művészet  megnyilvánulásaiban , bemutatásában, mert  ma már  ez nem úgy sül el , hanem általános  megjelenési forma. A beszűkült anyagi lehetőségek pedig  sokszor  kényszerpályára  viszik a legjobb szándékú akaratot is .
Persze, amíg a  városban lévő  helyszínek egyik legfontosabbjaként a többszöri helyszínváltoztatás ellenére  Közelítés Galéria is létezett  könnyebb volt a  művészet   bizonyos  területeit átengedve közösen örülni a másfajta , stílusában és műfajában  eltérő programoknak . A közönség  pedig sok esetben  átfedésben látogatta   két  intézményt  , ki-ki megtalálva  ízlésének , érdeklődésének megfelelő programot.
Ennek megszűntével  persze  keletkezett egy  űr , melyet  csak  együtt , egymás mellett  dolgozva  tudunk  megszüntetni . Nekünk hadra kell fogni  azt a sokéves  tapasztalatot, tudást, hazai és  külföldi  kapcsolatrendszert  , mellyel rendelkezünk , ellentétben az elmúlt években született mindenhez értő „próféták” rendelkezésére álló  tudással. Hogy mi a hosszabb távon jövedelmezőbb a  pécsi-baranyai művészek számára , azt  könnyen be tudjuk bizonyítani , amennyiben ez a kulturális bizottsági ülés  vagy ennek következményeként létrejövő konszenzus  lehetővé teszi   az együttműködésünket. 

Néhány szó az általatok ( Közelítés ) leírtakhoz :
A paradigmaváltás  a képzőművészetben  nemcsak szándék, hanem  sok-sok pénzt is jelent, mely a közönség visszacsalogatásához szükséges . A kapcsolattartás , a kommunikáció  azért is nehéz , mert az elmúlt évben néhány  központilag , minisztérium vagy  önkormányzatok által  támogatott gigakiállítással  szabályosan eltérítették  a potenciális  látogatók  ízlését , melynek hiányában a közművelődési , múzeumpedagógiai  szándék parttalanná vált.
A múzeumpedagógia  megvalósítása  a  felvetésetekkel azonos értékűen van/volt jelen a mi  gondolatainkban is .Volt is néhány  kísérletünk , de sajnos a   szándékunk elhalt  , mert az iskolai  művészeti oktatás  óraszáma ,annak tartalma nem tette  lehetővé  pedagógus által felügyelt  és  irányított  tárlatlátogatás megvalósítását.  Képzeljétek  el , az indokok egyik legfontosabb tétele az volt , hogy nincs a gyerekeknek  pénze  buszjegyre . Hát nem lehangoló?? Ha a város illetve a közlekedési társaság támogatni tudná ezt ingyenes buszok   beállításával , biztosan  eredményesebb lenne  a tervünk. 
A funkcionális  működés  expanzív iránya  pedig álom marad addig , amíg  személyi kérdéseket nem a megfelelő szakember kiválasztása  , hanem a létszám – és  bérstop határozza meg. Szakmai elvekről beszélni akkor , amikor a teremőr munkába állása  is problémát jelent  nem igazán időszerű.
Jószerivel  most a legnagyobb problémának az  tűnik , hogy hogyan tudjuk megőrizni  az eddigi helyszíneket (Kisgaléria ,Széchenyi tér és Zsolnay) , nehogy a pénzhiányra hivatkozva  bármelyiket megszüntessék vagy  azoknak  a hatáskörébe  tereljék, akik  bizony az EKF-évében  sem  bizonyították  maradéktalan hozzáértésüket. Annak az évnek az igérethalmazai  sajnos nagyon sok kárt tettek a pécsi művészetnek , intézményrendszernek .Sajnos be kell látni nehezen védhető a helyzetünk a most divatos koncepció ellen , amely   minden helyszínen  rendezvényeket , konferenciákat  szervezne  súlyos pénzekért , mely bevételek  nem az adott intézménynél  landolna. S ami a legfontosabb  nem vesz figyelembe   műtárgy értéket  , múzeumi szabályokat  s egyebeket.
Az elmúlt évek programjainak sikere , nem mellékesen  a közönség  művészetről  való véleményének átformálását  is  magában hordozta. A kortárs és hagyományos  művészet váltakozó bemutatása  sikeresnek bizonyult , hiszen olyan rétegeket is  behozott a kiállító-terembe, akik  eddig csak bizonyos  tárlatokat  látogattak.
Korábbi terveink lényeges részét  alkották azok a gondolatok , melyek a  kultúrdiplomáciáról, a szakmai konferenciákról, workshopokról, más társművészeti   programokról, kurátori szaktanácsadói testületről szólt , de aztán beláttam, hogy  pénz nélkül  ezeket a programokat  nem lehet  megvalósítani . Ma már minden pénzbe , nem is kevésbe kerül. Éppen ezért a programok szakmai  hátterét  kizárólag   személyes  kapcsolatok  révén , barátilag lehet  megvalósítani. De meddig lehet  kihasználni azokat , akik barátságból - sajnos úgy is lehet mondani - sajnálatból  segítik a munkánkat   , mert látják , tudják , hogy elkötelezettek vagyunk egy  közös  ügy ,a  művészet felé.
Hát ez a magyar reality !!

A Somody Péternek pár baráti szó sorban a levele szerint:

1., Ahogy az előbbiekben leírtam a  szakmai tanácsadó testület évek óta vesszőparipám ,hiszen az én munkám is  könnyebb lenne , nagyon sok gondtól szabadulnék meg .  Azt írod ,hogy  ingyen elvállalnák a művészek. Meddig lehet  elvárni  bárkitől is , hogy   ingyen dolgozzanak , sőt  felelősséggel hozzanak döntéseket  ??
2.,  Az  egyszemélyi  kurátorság  valóban magában hordozza  a lehetőségét a melléfogásnak , de  pont az EKF-es életmű kiállítások   mutattak pozitív és negatív  példát is erre. S a jót  meg kell fizetni , hiszen egy , a  Zsolnay Negyedben lévő kiállítótérben bemutatható anyag előkészítése ,  feldolgozása  igazán erőt  követelő  MUNKA , így nagy betűkkel  s annak pénzbeli  értéke van .  Amúgy , pont te tudhatod legjobban , hogy  most is  kapok és  fogadok  kiállításokat    művészi vagy ha  úgy tetszik művészi , kurátori ajánlásra , akár tőled is . Az általános  „kultúraszervező” , mint én is ,   nem  egyedül és nem öncélúan , hanem  jelentős segítséggel dolgozik. A kiállításaink  szakmai  háttere  pedig adatbázisainkból  lekérhető , követhető.
3., A Pécs Város Kortárs  Művészeti díj  alapítása  az én  régi vesszőparipám is , mert a Pécs Város Művészeti díja  sajnos nem teljesítményhez  kötött , hanem más  körülmények  révén kerül átadásra , szinte jelentősége sincs. Arról nem is beszélve ,hogy a művészeti ágak összességére  találták ki , zenész, színész, képző – és  iparművész azonos   súllyal  értékelt  s  nem veszi figyelembe a  műfaji sajátosságokat. 
4., Az ingatlanok üzleti alapú hasznosításáról a művészekkel , művészeti egyesületekkel  kapcsolatban  azonos a véleményünk . Hiába való harcot vívtunk a  Tűzoltólaktanya esetében is  jó néhány évvel ezelőtt is ,s ebben semmi sem változott . Ezt pedig a város vezetésének politikai akaratától  függetlenül nem lehet  megoldani. Egyesületi tagdíjakból  nem lehet  ilyen tevékenységre  használt ingatlanokat fenntartani.
A fiatalok megtartására  pedig csak az lehet a megoldás , ha   megteremtjük a családalapítás és a műterem létrehozásának  feltételeit , továbbá a támogatást  a fiatal alkotó  műtárggyal  fizethetné vissza .Ha  áttekintjük a Pécsett élő/alkotó  tehetségek nagy számát   belátható  micsoda  gyűjteményre tenne szert a város rövid időn belül  !

Talán ennyi elég lesz előzetesen  !
Baráti üdvözlettel
Gamus Árpád

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése