2011. május 11., szerda

differenciált bérleti díj


javaslat a műterem-problémák megoldására; a differenciált bérleti díj


a kérdés:
 mi a hatékonyabb: hagyni akár évekig üresen ingatlanokat, vagy csökkentett áron, de szabályozott körülmények között - kiadni ezeket rövid/középtávon

mit oldhat meg ez
- nonprofit szervezetek működésének elősegítése
- műterem-problémák orvoslása
- ki nem használt ingatlanok hasznosítása
- a kvalifikált művészeti szakemberek munkalehetőségeinek megteremtése
...

javaslat:
amennyiben a kérdés aktuálisnak tekinthető, meg kell vizsgálni a jelenlegi gyakorlatot a Holding bérleményekkel kapcsolatosan
- milyen a bérlemények kiadásának hatékonysága (mely ingatlanok állnak üresen, hol cserélődik a bérlő gyakran, )
- mennyiben egységes az árszámítási gyakorlat
- milyen tartalékok rejtőznek még a rendszerben?
_____________________ 
kérdés:
- teremthetőek-e tiszta, szabályozott viszonyok?
ingatlan piaci értékén alapuló bérleti díj számítás - vélelmezem, hogy így számítják ezt most is

javaslat:
- a differenciált bérleti díj alapjának jogosságát az önkormányzat illetékes bizottságai ítélhetik meg
/pl. közhasznúság, fontosság, tevékenység alapján

további, megfontolásra szánt javaslatok:
- adott esetben a bérleti díj műtárggyal is kompenzálható, ami által egy sajátos, városi műtárgy-gyűjtemény, műtárgy-vagyon is létrejön
/ a rezsi fizetése és az állagmegőrzés mellett, szerződéssel, a műtárgyak zsűrizett kiválasztása mellett
- lehet korlátozni, maximálni az ilyen típusú ingatlanok számát, a használat futamidejét

- ki lehet alakítani ennek egyfajta funkciók szerinti rotációját is
/pl. más egy szervező, egy alkotó-műterem, egy kiállítóhely időbeni igénye

díjszámítás – egy elképzelés/javaslat:
az ingatlan piaci értékében van megszabva a bérleti díj:
- piaci szereplőknél az ingatlan tulajdonjog forgalmi értékének 7%-ban szabják meg az éves bérleti díjat
- non-profit, közhasznú szereplőknél az ingatlan tulajdonjog forgalmi értékének 2%-ban szabják meg az éves bérleti díjat
(ez a Budapest V. kerületében alkalmazott bérleti díj számítási modell)

- ezektől el is lehet térni, ám az elv egy maghatározott sávban határozza meg a bérleti díjat



pl. ezen modell szerint egy 50 millió forint értékű ingatlan esetében az éves bérleti díj civil szervezetek esetében 1.000.000 Ft (azaz havi 83.333 Ft) vállalkozásoknál 3.500.000 Ft (azaz havi 292.000 Ft) körül alakul/alakulhat.



Mindez természetesen a döntéshozók és a döntéshozatali-végrehajtói apparátus részéről nem kis munkát, de új szemléletet követel meg, ám plusz bevételeket és az erőforrások hatékonyabb kihasználását jelentheti


várható eredmények
- művészeti, kulturális, műtermi-konglomerátumok kialakulása
- az azokra épülő vállalkozások - grafikai stúdiók, vendéglátóhelyek, szakmaspecifikus üzleti aktivitások - megtelepedése (teljes bérleti díjjal)
- létrejön/jöhet egy városi kortárs gyűjtemény
...

_________________________

- a működési modell a sport, a szociális (...) szféra számára is példa értékű lehet


Az elképzelés kidolgozása, előkészítése és bevezetése nagyban függ a kérdés gazdaságpolitikai megítélésétől, a város gazdasági potenciáljától - melyet sajnos, mindannyian jól ismerünk.
Mégis, azt gondolom, érdemes legalább elvi szinten foglalkozni a kérdéssel, konkrét számításokat és hatáselemzéseket végezni a differenciált bérleti díjak bevezetéséről. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése